Feszültség Amerika és Ukrajna viszonyában
A következő hónapok nemcsak a front helyzetének, hanem Kijev és Washington viszonyának alakulása miatt is kritikusak lesznek.
A következő hónapok nemcsak a front helyzetének, hanem Kijev és Washington viszonyának alakulása miatt is kritikusak lesznek.
Berlin meghozta döntését.
Az ukránok kérvényezték Amerikánál, hogy orosz területeket támadhassanak az USA fegyvereivel.
Ismét követelőzik, most éppen a harkivi ukrán visszavonulás miatt gondolja úgy, jó lenne, ha az ukránok el tudnának lőni például Moszkváig.
Mexikó példátlan jogi sikert könyvelt el: két amerikai bírósági ítélet is megerősítette, hogy ezentúl perbe foghatja a tengerentúli fegyvergyárakat. Ehhez bizonyítania kell, hogy a területén tevékenykedő drogkartellek a szomszédos országból származó fegyvert használtak a gyilkosságaikhoz. A per folyamán az áldozatok hozzátartozói és a sebesültek kártérítést követelhetnek. Valószínűleg számos más, az Egyesült Államokból származó kézifegyverekkel elárasztott közép- és dél-amerikai ország is él majd ezzel a lehetőséggel.
A háború által még érintetlen régió szúrhatja a szélsőséges ukránok szemét?
A környezetvédelem találkozott a valósággal.
Az orosz elnök szerint az orosz hadiipar „kiváló teljesítményét és sebességet mutat”.
Terrortámadást készített elő a gyanúsított, és még csak 19 éves.
A fegyverek lényegében bárhol lehetnek a feketepiac törvényei alapján.
Európában kezdenek csúnyán nézni a dél-koreai fegyvergyártásra, amiért az újabb és újabb piacokon hódít. Pedig Szöul csupán azt tette, amit az európai kormányoknak is kellene: hosszú távú szerződéseket biztosított saját vállalatainak, hogy a gyártás akkor se álljon le, amikor nincs külső megrendelés.
A most bejelentett „biztonsági csomag” értéke 1,3 milliárd dollár.